Wish szemszöge:
Rohantam is hogy ajtót nyissak, amikor hirtelen megszédültem.
Biztos csak leesett a vércukrom.-gondoltam.
És folytattam az utam az ajtó irányába.
Kinyitottam és megpillantottam őt,őt akit ma mindenkinél jobban szerettem volna látni.
Egy-egy puszival köszöntöttük egymást.
Majd behívtam.
-Na és hová megyünk-kíváncsiskodtam.
-körülbelül tíz perc múlva megtudod.És remélem nem ettél!
-Öö nem még nem!
-Na az szuper!Mehetünk?
-Persze de várj!Jól vagyok így felöltözve?
Látszott rajta hogy mérlegel.
-Tökéletes de szerintem a biztonság kedvéért hozz magaddal egy pulcsit.-monda én pedig elképedtem.
Pulcsit?Nyáron?Na mindegy ő tudja!
És a pulcsival a karomon elindultunk kifelé.
Kocsival jött ugyan de nem azzal mentünk ,tehát séta.Most már tényleg szét vet a kíváncsiság!Hová tarthatunk?
Némán ballagtunk egy számomra ismeretlen útvonalon míg egy kis ösvényhez nem értünk.
-Most merre?-kérdeztem.
Mosolygott egyet.
-Majd én mutatom az utat.
És elindultunk az ösvényen.
Minél beljebb sétáltunk az erőben annál alacsonyabb lett a hőmérséklet,és észrevettem hogy tényleg szükség van a pulcsira.
Mindeközben teljesen jelentéktelen dolgokról beszélgettünk mint például a suli meg ő hosszasan mesélt a sztár életről amit nagyon szívesen hallgattam.
Végül úgy 7 percnyi sétálás után egy helyes kis tisztáshoz értünk.
El voltam képedve.Úgy éreztem ilyen randira még egy fiú sem vitte el a barátnőét.
Mese szép volt majdhogynem álomba illő mindig egy ilyen ki elhagyatott tisztásra vágytunk a barátnőimmel ahová elbújhatunk.
És most tőle én ezt megkaptam.
És akkor megfogadtam hogy ezt a helyet soha sem fogom megmutatni a barátnőimnek.
Ugyanis ezt a helyet nekem mutatta nem pedig egy csapat toporzékoló lánynak.
Bizonyára látszott az arcomon a káprázat mert mosolygott.
-Akkor tetszik?-kérdeztem és éppen egy lepedőt terített le a fűre és egy piknik kosarat szedett elő a hátizsákjából.
-Az nem kifejezés!Ez álmaim helye de a szó legszorosabb értelmében!
-Akkor jó-Mosolygott.
Mit kérsz?-kérdezte.-Van egy kis már előre otthon elkészített saláta meg sajtos sonkás szendvics és még sok-sok gyümölcs!
-Ömm mondjuk akkor egy szendvics egy barackkal.A salátát pedig majd később megesszük.-Válaszoltam a boldogságtól mosolyogva.
-Rendben!
Mikor végeztünk a szendvicsekkel és a barackkal beszélgetni kezdtünk.
-Na nem akarok nagyon ezen a téren faggatózni de tegnap este azt olvastam a neten hogy közted és Selena között alakul valami.
Hangosan felnevetett.
-Hmm talán féltékeny vagy?-nem várta meg a válaszom-Legyen elég annyi hogy most sem vele ülök itt hanem veled.-mondta amitől egyszerűen borzongás fogott el de nagyon is jó értelembe.
Hirtelen azon kaptam magam hogy arcuk között alig egy újnyi távolság van.
Éreztem a lehelletét is!
Amikor ajkaink találkoztak minden más a külvilágban jelentéktelennek tűnt csak egyetlen dolog létezett ő és én!
Amint a csókunknak vége szakadt ajkai nyomán óriási nyomást, hiányt éreztem.
Azt akartam hogy ne legyen vége de vége lett...
Fél percel utána már nem bántam.
Ott feküdtünk némán a lepedőn egymás mellett a másikat nézve.
Egyszerűen nem bírtam betelni a szemével.Teljesen magával ragadott.
És akkor már tudtam hogy megtaláltam az igazit :D
Még sokáig feküdtünk ott az időt nem is érzékeltem így fogalma sem volt róla mennyi hány óra lehet.
Aztán egyszer mindketten felültünk és újból beszélgetni kezdtünk.
Sokáig beszélgethettünk mert egyszer csak arra lettem figyelmes megy le a nap.
-Menni kéne mert már kezd sötétedni-mondta kissé sajnálkozva.
-Rendben menjünk.
Haza sétáltunk és ezúttal már sokkal hidegebb volt az erdőben ezért odaadta nekem az ő pulcsiját is.
El sem hogy hogy nem fagyott szét azalatt a 7 perc alatt.De végül kiértünk az edőből és itt már sokkal melegebb volt.
És megálltunk a házunk előtt.
-Nem jössz be?-kérdeztem reménydeve
-Nem haragudj de most nem jó még el kell intéznem valamit ma.
-Nem semmi baj- mondta kissé csalódottan.
És egy szájra puszival elszöszöntünk de ő még a fülembe suttogta:
-Szeretlek!-óóóóóó
-Én is nagyon szeretlek!-suttogtam vissza.
És bementem a házba.
Sajnálom hogy ilyen rövidke lett de nagyon későn kezdtem el íri és már majd le ragad a szemem de ígérem holnap lesz folytatás!
Puszil : GumiMaci
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése